Nem az identitásromboló, hanem az identitásépítő kultúra a támogatandó – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a X. Reaktor konferencián, Siófokon szombaton.
Hankó Balázs az egyetemi hallgatók részvételével tartott fórumon úgy fogalmazott, hogy azt a kultúrát kell támogatni, amely „a magyarnaklenniséget” erősíti, és az értékek alapján szerveződik.
Az a kultúra támogatandó, amely büszkévé, erősebbé tesz bennünket, és az identitásunkat megőrzi. Európa azért van válságban, mert a nemzetek nem vállalják fel az identitásukat – jelentette ki.
Azt mondta, a színházi világban a kőszínházak mellett olyan projekteket támogatnak, amelyek „az alapértékeknek való megfelelés irányába visznek előre”.
A legfontosabbnak a családi értékek védelmét nevezte, mert „odajutottunk, hogy a családot, az alapvető egységet akarják szétrombolni” – húzta alá.
Hankó Balázs szerint az identitásunk a nemzetből, keresztény hitünkből, és a magyar nemzet építőköveiből, a családokból áll.
A miniszter beszélt arról, hogy a felsőoktatásban az elmúlt időszakban olyan átalakulást próbáltak elérni, amely a gyakorlathoz kapcsolódó tudást biztosít, és sikeressé, innovatívvá teszi a fiatalokat.
Azt mondta, az egyetemi modellváltás célja az volt, hogy olyan emberek vezessék az egyetemeket, „akik érzik, miről szól a mindennapi élet”, és a hallgatók a gyakorlatban hasznosítható tudást kapjanak.
„A szakképzést abból rángattuk ki, hogy az a fiatal jelentkezik szakképzésre, aki máshol nem kell”
– hangoztatta.
Hozzátette, a megújított ötéves szakképzés most ott tart, hogy informatikában, szoftver- és webfejlesztésben, valamint „minden másban” verjük a világot. A változás mozgatórugója, hogy az ipari és a piaci szereplők bekapcsolódtak a szakképzésbe – jegyezte meg.
Azt mondta, az innovációs struktúra két lényeges eleme, hogy a fiatalok tudjanak a tudással mit kezdeni – ezért van a többi között a Hungarian Startup University Program -, illetve hogy a kutatási kiválóság programot úgy alakították át, hogy aki a tudományban előrelép, az megfelelő támogatást kap.
Az Erasmus-programot és a Pannónia Ösztöndíjprogramot összehasonlítva közölte, a modellváltó egyetemekről az Erasmusban kétezren tanultak, a Pannónia-programban háromezren lesznek külföldi egyetemeken. A Pannónia támogatásával sokkal jobb egyetemekre lehet eljutni, az ebben tanuló nyolcszáz fiatal közül van, aki a Harvard Egyetemen, más szingapúri, japán egyetemeken tanul.
Kérdésre válaszolva a többi között kifejtette, óriási előrelépés tapasztalható a tanárképzésben. Tizenötezer pedagógushallgatót vettek fel szeptemberben, és elindították a tanárképzés megújítását, amelynek egyik eleme, hogy a képzési idő 25 százalékát gyakorlóhelyen kell tölteni, és erősítik a gyakorlóiskolák szerepét.
Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a többszörösére növelték a hátrányos helyzetű régiókból felvett hallgatók számát, valamint külön programban szerepel a felzárkóztatás és a lemorzsolódás csökkentése. A szakképzésben az elmúlt két évben 9,4-ről 7,4 százalékra mérséklődött a lemorzsolódás aránya.
Az egyetemek modellváltásával kapcsolatban kijelentette: Brüsszelnek semmi köze nincs a felsőoktatáshoz, amely az Európai Unióban a nem harmonizált területek közé tartozik. Kiemelte azt is, hogy az egyetemek modellváltását a szenátusok 80 százaléka támogatta; az EU az ő döntésükkel szemben foglal állást, ezek szerint nem ismeri el autonómnak a szenátusokat mint döntéshozó szerveket.