Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében.

Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává.
Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a Nobel-díjas kutatóbiológust.
Köszöntőjében egyebek mellett kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.
Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke mondott laudációt. Kiemelte: Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A Nobel-díjas kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert tanár urat, aki a „kis Karikóban meglátta a leendő kutatót”. Beszélt azokról a kudarcokról is, amelyek ellenére a Nobel-díjas kutatóbiológus soha nem adta fel a terveit. Azzal zárta köszöntőjét, hogy Karikó Katalin élete filmre kívánkozó regény, amely a magyar népmesék világát idézi.
Ezt követően Karikó Katalin Az mRNS terápiás alkalmazása címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását, amelynek az MTA épületének felújítási munkálatai miatt a Pesti Vigadó díszterme adott otthont. A hallgatóság soraiban az akadémikusok és hozzátartozók mellett helyet foglalt Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnökei is. Az eseményen külön köszöntötték Tóth Albert tanárt, aki a középiskolában elindította Karikó Katalint a pályáján.
A biokémikus, kutatóbiológus vetített prezentációval kísért előadásában felidézte a hírvivő RNS, az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig.
Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről.
Ezt követően felvázolta, hogy milyen állomásai voltak tudományos pályájának, beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie a kutatómunka során és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Felidézte a Covid-19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérje alapú gyógyszerekkel szemben.
A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.
Karikó Katalin előadása végén köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a munkáját, közülük kiemelte egykori tanárait és családtagjait.
Az ünnepi esemény zárásaként Karikó Katalin átvette Lénárd Lászlótól az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet.
Az MTA szabályai szerint minden rendes és levelező tag köteles a megválasztása utáni egy éven belül székfoglalót tartani, de a külső és a tiszteleti tagok is megtarthatják a munkásságukat összefoglaló előadást.