A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mindig tudta, hova kíván hajózni, az anyaország dolga pedig, hogy segítse ezt a hajót, hogy a háborgó vizeken is megtalálja a maga útját – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden Sepsiszentgyörgyön.
A székelyföldi városban kedden tartották a Sapientia EMTE újonnan alakult negyedik, Sepsiszentgyörgyi Karának tanévnyitóját. Szili Katalin a Pécsi Tudományegyetem alapítványának kuratóriumi tagjaként is vendége volt az eseménynek, amelyen kifejtette: a két felsőoktatási intézmény újabb tíz évre meghosszabbított együttműködése fontos a magyarság jövője szempontjából. A magyarországi egyetem művészeti kara festészet és szobrászat szakot működtet a székelyföldi városban, ezek idővel a Sapientia EMTE részévé válnak. Az új karon az Élettudományi Tanszéken agrár- és erdőmérnöki, illetve sport- és edzőképző szak működik. Ünnepi beszédében Szili Katalin megköszönte az egyetem vezetésének a hitet és kitartást, hogy „talpon maradtak” és idáig eljuttatták az egyetemet, arra emlékeztetve, hogy voltak idők, amikor nem számíthattak az anyaország segítségére. Elmondta, alapítása óta figyelemmel követi, segíti az útjukat. Mint hangsúlyozta: a magyar kormány az új alaptörvény szerint felelősséget visel a határon túli magyarságért, és 2010-től a Sapientia támogatását is vállalta. Szili Katalin szavai szerint a posztmodern világban, amely azt sugallja, hogy jobb senkihez nem kötődni, a Sapientia felvállalta a kereszténységhez és a nemzethez való kötődés misszióját, és ezt adja tovább diákjainak. „A mi bizalmunk Önökben van, hogy ennek a közösségnek, amely itt él Erdélyben, kiváló vezetői, értelmiségei lesznek” – mondta a diákoknak. „Jövőt építeni nem lehet egyik napról a másikra” – fogalmazott Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, erdélyi református püspök az egyetemalapítás és -építés hosszas folyamatára utalva. Emlékeztetett, hogy az új kar létrehozásáról tíz éve döntöttek. Felidézte, hogy földvásárlási programot is indítottak, és mára több mint 100 hektár földterülete, több mint 50 hektár erdeje van az alapítványnak a sepsiszentgyörgyi kar céljaira. Arról is beszámolt, hogy az új kar az önkormányzat által felajánlott épületben működik, de megvan az új campus építkezési engedélye, és reményeik szerint idén elkezdődik az építkezés. Abban bíznak, hogy 2025 őszén itt nyithatják meg a tanévet. „Erdélyben, a Székelyföldön magyar jövendőt építeni csak kitartó következetességgel, konok határozottsággal és hittel lehet” – összegzett Kató Béla, megköszönve a magyar kormány, Orbán Viktor miniszterelnök és munkatársai támogatását. Tonk Márton rektor édesapjára, Tonk Sándor egyetemalapító rektor hitére és az egyetemalapításban kételkedőkre, a tamáskodókra is emlékeztetett. Rámutatott: utóbbiaknak nem lett igazuk: a Sapientia EMTE négy karán már 2200 hallgatóval kezdi az új tanévet. „Sokan és többen voltunk azok, akik hisszük: erdélyi magyar közügyeinket, felsőoktatásunkat a tamáskodók és a patópálok soha egy jótányit sem vitték előbbre” – jelentette ki a rektor. Hangsúlyozta: a most felállított mércék fogják meghatározni, milyen egyetem lesz Sepsiszentgyörgyön, lesz-e belőle egyetemi város. Megköszönte az önkormányzat támogatását, és elmondta, hogy ők is kiállnak a közügyek mellett, egy stand felállításával támogatják a városzászlóért zajló aláírásgyűjtést. Antal Árpád polgármester Orbán Viktor szavaira emlékeztetett, miszerint „ahol tó van, lesz béka is”. Elmondta, hogy a szentgyörgyi karon 141 diák és 13 saját oktató van. Mint fogalmazott, a Sapientia a Bolyai Egyetem méltó utódja, s azon dolgoznak, hogy a körülmények is méltók legyenek. Kérte a diákokat, ne csak tanuljanak Sepsiszentgyörgyön, hanem „éljenek is itt”. „Ez a város, ez a vidék, egész Erdély akkor virágzik igazán, ha benépesül, ha zsibong, sőt, ha az önökével együtt dobban a szíve” – mondta a polgármester. A tanévnyitón Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a székelyek kitartását méltatta, azt, hogy mindig követték elképzeléseiket. Náhlik András, az új kar dékánja azt ígérte, minden erejével szolgálni fogja az egyetemet, az erdélyi magyarságot, a Székelyföldet. A diákoknak a hit, önbizalom, kitartás, felelősség, hűség, összefogás fontosságát hangsúlyozta. A tanévnyitón az egyetem Teller Ede-emlékérmét is átadták Nyárádi Imre István egyetemi docensnek az új kar létrehozásában nyújtott segítségéért.