Varga Mihály pénzügyminiszter az Erasmus- és a Horizont-programokkal összefüggő kérdésre azt mondta: a kormány 2024-ben is úgy tervez, hogy minden terület több forrással gazdálkodhasson, mint idén. Hozzátette: az oktatásra 3400 milliárd forint feletti összeget költenek jövőre, ebből csak a bérekre 1200 milliárd forintot, amely 126 milliárd forinttal haladja meg az ideit.

Közölte, azzal számolnak, hogy megérkeznek az uniós források, ellenkező esetben az Erasmus- és a Horizont-programokat a magyar költségvetés finanszírozni tudja, van erre elég tartaléka.
Varga Mihály kiemelte: Magyarország teljesíti a feltételeket, és joggal számíthat arra, hogy a neki jogosan járó támogatásokat az Európai Unió biztosítja.
A pedagógusbéremelésről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, a kormány azt vállalta, ha az EU odaadja a Magyarországnak járó forrásokat, akkor két év alatt ezen bérek elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ha az EU-tól nem kap pénzt Magyarország, akkor azt tudják vállalni, hogy jövőre az infláció felett, és évről évre legalább 10 százalékkal emelik a pedagógusbéreket – ismertette. Hozzátette: plusz vállalásuk is van, a leginkább leszakadt térségekben dolgozó pedagógusoknak többletbéremelést biztosítanának, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.
Közölte, jó lenne, ha a baloldali európai parlamenti képviselők, akik Brüsszelből hatmilliós havi fizetést kapnak, nem tennének meg mindent azért, hogy a magyar pedagógusok ne kereshessenek bruttó nyolcszázezer forintot.
Varga Mihály az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre azt közölte, a feltételek teljesítésén dolgozik a kormány, de nincs céldátum, a fontos az, hogy a magyar gazdaság legyen olyan stabil, erős állapotban, hogy finanszírozhatók legyenek a legfontosabb jóléti célok, programok.
Ha ennek egy járulékos hatása lehet majd az euró bevezetése, az persze egy más kérdés, de egyelőre nincs ilyen szándéka a kormánynak – fogalmazott.
Varga Mihály úgy nyilatkozott, idén “kisebb esélyt” lát arra, hogy nyugdíjprémiumot fizessenek, de ha jövőre a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, kifizetik az összeget. Felidézte: az Orbán-kormány az első, amely nyugdíjprémiumot fizet.
A nyugdíjasokkal 2010 óta áll az a szövetségünk, hogy nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből – emlékeztetett. “Amit vállaltunk, azt erre az évre vonatkozóan is tartani fogjuk” – mondta Varga Mihály, jelezve, a KSH legfrissebb inflációs adatainak ismeretében lehet majd nyilatkozni a nyugdíjkorrekció mértékéről.
Az inflációt kell leszorítani ahhoz, hogy az árstopok érdemi kivezetéséről beszéljünk – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, és jelezte, folyamatosan monitorozzák a helyzetet.
A kormány azon dolgozik a jegybankkal közösen, hogy az inflációt az év végére egyszámjegyűre csökkentsük; ennek függvényében lehet majd – az árstopok időszakos felülvizsgálatakor – arról dönteni, hogy fent kell-e tartani ezt a rendszert – jelentette ki Varga Mihály.
A pénzügyminiszter elmondta: a hiány nagy része mindig az év első felében alakul ki, és most egyszeri tételek is növelték, például a Vodafone megvásárlása, valamint a 13. havi nyugdíj.
A Barátság-kőolajvezeték tranzitdíjának emelkedésére vonatkozó kérdésre pedig azt válaszolta, érthető, ha a szállítók továbbhárítják az emelkedő költségeiket.
A kormány azon van, hogy a debreceni akkumulátorgyár esetében csak a legszükségesebb fejlesztéseket valósítsa meg állami forrásokból, de jelenleg még egyeztetés alatt van, hogy mi az, amit magánforrásból kíván a beruházó megvalósítani és mi az, amihez állami forrás kell – közölte, megjegyezve, hogy a direkt támogatások vagy a munkahelyteremtő támogatások összegét uniós szabályok korlátozzák.
A debreceni oltóanyaggyár kivitelezésében “a háborús helyzet és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt némi csúszás van”, de halad a beruházás – mondta Varga Mihály. Gulyás Gergely hozzátette: kérdés, hogy pandémia elmúltával milyen oltóanyagot kell gyártani, mert koronavírus ellenit már biztosan nem érdemes. Ebben van egy szakmai egyeztetés, amely az egészségügyi államtitkársághoz tartozik – tette hozzá.
A főváros 24 milliárd forintos, a BKK működtetésére fordítandó hitelfelvételéről Varga Mihály azt mondta, értetlenül állnak előtte. A fővárosnak soha nem volt ennyi adóbevétele, mint idén, sőt jövőre ez csak nőni fog, mert a gazdaság növekedésével emelkedni fog az iparűzésiadó-bevétel is – mondta. Azt firtatta, a leggazdagabb önkormányzat hogyan tud Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc vezetésével ilyen helyzetbe kerülni.
A Fidesz-frakció lehet, hogy még a tavaszi ülésszakban be fogja nyújtani a kampányfinanszírozással kapcsolatos törvénymódosító javaslatát – közölte Gulyás Gergely, aki szerint a cél az, hogy “külföldről ne lehessen a választásokat befolyásolni”.
Az előző országgyűlési választási kampányban a magyar baloldal mintegy négymilliárd forintot kapott az Egyesült Államokból kormányváltásra, ez olyan durva sérelme az állami szuverenitásnak, ami nem engedhető meg a helyhatósági választásoknál sem – fogalmazott.
Az embercsempészettel kapcsolatban Gulyás Gergely emlékeztetett: ha egy embercsempész három napon belül nem hagyja el az országot, újra börtönbe kerül. Magyarország eddig több mint 650 milliárd forintot fordított határvédelemre, amivel az EU külső határát is védi, de a brüsszeli hozzájárulás ezen összeg 1 százalékát sem érte el – mondta. Hozzátette: más tagállamok lényegesen nagyobb támogatást kaptak.
Megjegyezte: egy embercsempész ellátása mintegy ötmillió forint évente, ezért senkinek nincs erkölcsi alapja Brüsszelből, hogy kritizálja Magyarországot.