Boris Johnson volt brit miniszterelnök közölte csütörtökön, hogy “nagyon nehezen” tudná támogatni a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó új megállapodást, mert az szerinte nem alkalmas arra, hogy London “visszavegye az ellenőrzést” az EU-tól.

Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnök kormánya és az Európai Bizottság a hét elején jutott egyezségre a rendkívül heves vitákat szító egykori észak-írországi protokoll módosításáról. A windsori keretmegállapodásnak átnevezett egyezmény alapján Észak-Írország továbbra is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben marad az EU egységes belső piacával és vámuniójával, de a megállapodás jelentősen enyhíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem vámjogi terheit.
Észak-Írország különleges státusára azért van szükség, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határa az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Ezen az egykor katonai szigorral őrzött határon azonban az észak-írországi felekezeti konfliktus rendezését elindító 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként jó ideje semmiféle ellenőrzés nincs, így a Brexit-megállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll Nagy-Britannia és Észak-Írország között írt elő vámjellegű ellenőrzéseket.
Ennek célja az, hogy Írországba – vagyis az EU egységes belső piacára – ne kerülhessenek át ellenőrizetlen termékek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek.
A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnya és az ugyancsak radikálisan EU-szkeptikus észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelték a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Rishi Sunak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az angol-brit monarchia legősibb és legnagyobb uralkodói rezidenciájának otthont nyújtó, London nyugati határában fekvő Windsorban jelentette be a megállapodást a protokoll módosításáról és átnevezéséről. A legfőbb könnyítések egyike az, hogy azok a Nagy-Britanniából szállított termékek, amelyek végcélja Észak-Írország, “zöld folyosón” léphetnek be északír területre minden vámbürokrácia nélkül.
Boris Johnson azonban – akit tavaly nyáron sorozatos belpolitikai botrányok miatt kényszerített távozásra az alsóházi tory frakció – csütörtökön egy londoni pénzügyi rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy miután az EU-nak továbbra is befolyása van Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmének szabályozásába, az új megállapodás sem arról szól, hogy London visszaszerezhesse az ellenőrzést az uniótól.
Hozzátette: ilyen körülmények között nagyon nehezen tudná támogatni az egyezmény elfogadását.
Johnson megszólalásának különös súlyt ad, hogy az eredeti észak-írországi protokollt is tartalmazó Brexit-megállapodást miniszterelnökként ő írta alá az EU-val.
A windsori keretmegállapodás elfogadása garantáltnak tűnik, mivel a tory frakciócsoport többsége és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja, a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban még nem alakította ki végleges álláspontját.
Mindeközben a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) is felvetette a londoni parlamentben, hogy ha Észak-Írország a Brexit ellenére különleges státusban maradhat az EU-val, akkor Skóciát is megilleti egy ilyen státus kialakításának joga.
A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe, de Skóciában 62 százalék, Észak-Írországban 55 százalék a bennmaradásra szavazott.