Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint számos tekintetben várakozáson felül szerepelt tavaly a válogatott, és a sportvezető reméli, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány tudatos építkezése a jövőben folytatódik.

Az MLSZ elnöke az M4 Sport Sport7 című magazinjának vasárnap esti adásában úgy fogalmazott, a nemzeti együttes nemcsak az eredmények, hanem az újonc játékosok beépítése szempontjából is nagyszerű évet zárt.
“Majdnem sikerült megnyernünk a csoportunkat a Nemzetek Ligája A-divíziójában, és ha nem kapunk ki Albániában, akkor nagy esélyünk lett volna a világbajnoki részvételre is” – fogalmazott. “Mindezek mellett nyolc új játékos mutatkozott be, közülük heten fiatalok, ez pedig azt mutatja, hogy van jövője a válogatottnak. Hozzá kell tenni, hogy többször kulcsjátékosok hiányoztak a csapatból, de a helyükre lépők is remekül helytálltak.”
Csányi úgy véli, hogy Szoboszlai Dominik mögé fel tudnak sorakozni a válogatott játékosai, és elárulta, Marco Rossi véleménye megegyezett a nemzeti együttes tagjainak álláspontjával, mindannyian a RB Leipzig 22 esztendős középpályását javasolták a csapatkapitányi posztra.
A sportvezető a decemberben zárult katari vb-ről azt mondta, az esemény sikeres volt, még jobb is, mint amire előzetesen számítottak, és úgy vélte, fontos, hogy ne csak Európában és Dél-Amerikában rendezzenek vb-ket, ahol a sportág egyébként is fejlettebb.
A következő, 48 csapatos vb 16 európai résztvevője kapcsán Csányi azt mondta: eddig a tornán szereplő csapatok több mint 40 százaléka volt európai, a jövőben ez az arány 33 százalék lesz, ami igazságosabb, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Ázsiában és Afrikában is fejlődik a sportág, így ezek a kontinensek is minél több együttest szeretnének a vb-n látni. Hozzátette, a 16 európai csapat “megfelelően tudja majd reprezentálni” a kontinens labdarúgását.
Az MLSZ elnöke beszélt arról is, hogy “óriási élmény lenne”, ha a Ferencváros bejutna az Európa-liga döntőjébe, melyet május 31-én a Puskás Arénában rendeznek meg. Kiemelte: azért is fontos, hogy az ilyen események jól sikerüljenek, mert a szövetségnek “nem titkolt célja” megpályázni a Bajnokok Ligája döntőjének lebonyolítását. Elárulta, a következő megpályázható finálé a 2026-os, Budapest pedig az európai szövetség (UEFA) egyik kedvenc helyszíne az elmúlt években sikeresen megrendezett események miatt.
Csányi Sándor elmondta, próbálják elfogadtatni az UEFA-val a Nagy-Magyarország jelképet és az árpádsávos zászlót, ezért még nem jelentené ki, hogy ezek nem lehetnek ott a stadionban, bár a jelenlegi helyzetben valóban nem.
“Ha az MLSZ szervez egy bajnokságot, a csapatoknak el kell fogadniuk a kiírás feltételeit. Ugyanez a helyzet nemzetközi szinten is. Ha mi akarunk játszani az Európa-bajnoki selejtezőkön, a Nemzetek Ligájában, vagy akár a BL-ben és az Európa-ligában, akkor el kell fogadnunk a kiírás feltételeit. Az UEFA kiírása szerint pedig olyan transzparenseket nem lehet kitenni, amelyek rasszisták vagy politikai üzenetet hordoznak. Az a kérdés, hogy a Nagy-Magyarország jelkép hordoz-e politikai üzenetet. Szerintünk nem” – mondta a sportvezető, aki egyben az UEFA alelnöke is.
Megjegyezte, bár a FARE (Football Against Racism In Europe), az UEFA diszkriminációellenes csoportja tagadja, hogy büntetné a Nagy-Magyarország jelképet, de a vele szembeni kifogása háromszor szerepelt az elmúlt időszakban az UEFA fegyelmi bizottsága előtt. Minden esetben revizionistának és nacionalistának minősítette.
Csányi Sándor beszélt a FARE által kifogásolt másik jelképről is: “az árpádsávos zászló ott van a Parlamentben Magyarország történelmi zászlói között, amely évszázadokon át Magyarország hivatalos zászlója volt. Valóban volt egy rövid időszak a magyar történelemben, amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették. De azt gondolom, egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhatna felül”.
A hazai bajnokságokról szólva az MLSZ elnöke úgy vélekedett, az OTP Bank Ligában “éles meccsek vannak, mindegyik fontos, és jó színvonalú mérkőzéseket is lehet látni”. Kiemelte, a vártnál lassabban nő a fiatal játékosok aránya, amely valamivel több mint öt százalékról mostanra elérte a nyolc százalékot.
“A magyar futballisták aránya 58 százalék az NB I-ben, de a fiatalok beépítése jóval lassabban halad, mint az NB II-ben és az NB III-ban, ahol ugyanez már kezd elfogadható szintet elérni. Sokan, köztük az edzők is arra hivatkoznak, hogy a 12 csapatos bajnokságban minden meccs fontos, és nem akarnak kockáztatni, szerintem viszont a fiatalok beépítése, ahogy a válogatottban, úgy a klubfutballban is előrelépést eredményezne, valamint nagyobb érdeklődést a nézők részéről” – nyilatkozta Csányi. Elmondta, 2025-ig nem változik az élvonalbeli bajnokság lebonyolítása, a lehetőségeket viszont vizsgálják, számos egyeztetést folytatnak, és ha változtatni akarnak, arról legkésőbb 2024 tavaszán kell döntést hozniuk.
A sportvezető a videobírós (VAR) rendszer bevezetését előrelépésnek tekinti, a Nemzetek Ligáját pedig “óriási sikernek” tartja.
Csányi Sándor arról is beszélt, hogy az NB I-ben második, újonc Kecskemét sikerei mögött a tudatos építkezés áll, valamint azoknak a fiatal magyar játékosoknak a szerepeltetése, akik megfelelnek az élvonal követelményeinek. A Ferencváros európai kupaszerepléséről úgy vélekedett, az El-nyolcaddöntős szereplés tudatos szakmai munka eredménye, amely jelentős költségvetéssel párosul, neki csak azért van hiányérzete, mert kevés a magyar játékos a bajnoki címvédő és listavezető zöld-fehér együttesben.
“Akkor lennék igazán boldog, ha ezek a sikerek azzal párosulnának, hogy több magyar futballistát látunk a pályán” – fogalmazott.