A magyar kormány lendületet akar adni a magyar-kambodzsai kapcsolatoknak a phnompeni magyar külképviselet újbóli megnyitásával a „keleti nyitás” stratégiájának részeként – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a konzulátus ünnepélyes megnyitóján.
Kambodzsa 65 évvel ezelőtt létesített diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, két évvel azután, hogy függetlenné vált. Magyarország 25 évvel ezelőtt zárta be phnompeni nagykövetségét. A hanoi magyar nagykövetség részeként a kambodzsai fővárosban most megnyíló konzulátus remélhetőleg az újrakezdés lendületét fogja adni a két ország kapcsolatainak, amelyeket Budapest a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján szeretne folytatni – tette hozzá a miniszter.
Az újrakezdés szándéka mellett még egy fontos üzenete van a képviseletnyitásnak most, a koronavírus-világjárvány idején. A kormánynak az a célja, hogy Magyarország működése ne álljon le, és ehhez nemzetközi kapcsolatainak is működniük kell – közölte.
A világjárványnak számos következménye van, egyebek között egy teljesen új világgazdasági korszak kezdődik, és mint minden új helyzetnek, ennek is lesznek nyertesei és vesztesei. Magyarország ennek az új korszaknak a nyertesei közé akar tartozni, amihez nagyon fontos, hogy növelje jelenlétét az új körülmények között is gyorsan növekvő keleti, azon belül délkelet-ázsiai piacokon – tette hozzá a miniszter.
Magyarország tíz évvel ezelőtt kezdte meg a „keleti nyitást”. Ebben az időszakban 22 százalékkal növelte keleti irányú exportját és 25 százalékkal kereskedelmi forgalmát a földrész országaival. 2019 végére elérte, hogy a legnagyobb magyarországi beruházó egy keleti ország lett, és a Magyarországra hozott beruházási érték 60 százaléka, valamint az újonnan létrehozott munkahelyek 40 százaléka keleti beruházókhoz kötődött – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.
A magyar kormány támogatja az újonnan megnyíló délkelet-ázsiai piaci lehetőségeket kihasználni akaró magyar vállalatokat, ezért úgy döntött, hogy Kambodzsában is megteremti a magyar vállalatok sikerének legfontosabb feltételeit – tette hozzá.
Az első legfontosabb feltétel a személyes jelenlét, amelyet a magyar konzuli képviselet biztosít. A második a pénzügyi feltétel: a magyar Eximbank 50 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a magyar-kambodzsai vállalatközi együttműködés finanszírozására – mondta.
Közölte: kedden teremtik meg a jogi feltételeket; Hun Szen miniszterelnök jelenlétében írják alá a két ország közötti vízügyi, mezőgazdasági és légi közlekedési megállapodásokat. November végére pedig összehívták a gazdasági vegyes bizottság első ülését.
A legfontosabb cél az, hogy minél több magyar vállalat vehessen részt abban a nagyívű fejlesztési programban Kambodzsában, amelyet itt a „Száz modellfalu” programjának hívnak – mondta.
„Szeretnénk, ha ezeknek a falvaknak egy jelentős részében a magyar víztisztítási technológiát használnák. Szeretnénk elérni, hogy a kambodzsai mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás modernizálására minél több magyar technológiát használjanak, valamint hogy a digitális kormányzás kiépítéséhez használjanak minél több magyar tudást” – közölte a miniszter.
Mindezek érdekében a budapesti kormány kész megindítani egy 150 millió dolláros, kötött segélyhitelprogramot, amelynek keretében magyar cégek a mezőgazdaság, a digitalizáció, a vízgazdálkodás és a élelmiszer-feldolgozás területén tudnak majd beruházni Kambodzsában – jelentette ki Szijjártó Péter.
A két ország kapcsolatai biztos alapokon állnak, amelyek az emberek közötti kapcsolatoknak köszönhetők – mondta.
„Úgy döntöttünk, hogy tekintettel a kérelmezők nagy számára, az eddig biztosított 15 helyett évi 30 magyarországi felsőoktatási ösztöndíjat adunk kambodzsai hallgatóknak” – tette hozzá.
Magyarország ezután is készséggel mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió és Kambodzsa közötti együttműködés javuljon. Támogatja a vám- és kvótamentes kereskedelmet, de nem támogatja „a politikai vélemények és észlelés összekeverését objektív gazdasági és kereskedelmi kérdésekkel” – szögezte le.
Szijjártó Péter látogatása során tárgyalt Prak Szokhonn külügyminiszterrel, Aun Pornmoniroth gazdasági és pénzügyminiszterrel – mindketten miniszterelnök-helyettesek -, Pan Szoroszak kereskedelmi miniszterrel és Szousz Jara parlamenti képviselővel, a „Száz modellfalu” program védnökével.